A tágabb keret
Szentendre római kori társadalma
A katonai bázis és a hadsereg
Linkek a témában:
Római Birodalom - A római hódítás
Római Birodalom - A római hódítás. Bemutatja a Dráva-Száva köze és a Dunántúl hadászati célú római megszállását Augustus és Tiberius idején, a Duna természetes birodalmi határvonallá válását, valamint Pannonia provinciává szervezését, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A limes
Római Birodalom - A limes. Részletezi a folyami határ mentén kiépített, 6000 fős legióstáborokból, 500-1000 fős segédcsapaterődökből és őrtornyokból álló láncolat felépítését, Soproni Sándor.
Római Birodalom - Az őslakosok
Római Birodalom - Az őslakosok. Feltérképezi a térség bennszülött kelta eraviscus és illyr azalus lakosságának településeit, valamint a Duna túlpartján élő harcias szarmata és germán törzsek fenyegetését, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A római helyőrség
Római Birodalom - Római helyőrség Szentendrén. Áttekinti az Ulcisia Castra („Farkastábor”, „Farkasvár”) néven alapított korai palánktábort, a trák alakulatokat, a markomann háborúkat és a lázadó szír íjászok 176 körüli átvezénylését, Soproni Sándor.
Római Birodalom - Ulcisia castra
Római Birodalom - Ulcisia castra virágkora. Összegzi a III. század eleji gazdasági virágzást, Septimius Severus és Caracalla császárlátogatásait, a kőtábor megépülését és a Skanzen területén feltárt díszes villagazdaságot, Soproni Sándor.
Római Birodalom - Castra Constantia
Római Birodalom - A hanyatlás kora. Ulcisia castra Castra Constantia a késő-korban. Végigkíséri a III. századi barbár pusztításokat, Constantinus toronyépítkezéseit, a szarmata védősáncot (Csörsz-árok), az erőd átnevezését és Valentinianus dunai hadjáratát, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A végnapok
Római Birodalom - A római uralom végnapjai. Elbeszéli a határvédelem 378 utáni összeomlását, az erődök kiürítését, a 430-as évekbeli hun foglalást, valamint a romok között megtelepedő langobardok, avarok és a kőbányászat korszakát, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A kor társadalma
Római Birodalom - Szentendre római kori társadalma (bevezető). Áttekinti a mintegy 70 feliratos kőemlék tanúságát a helyi őslakosok, a hadsereg és a polgári rétegek társadalmi tagozódásáról, Soproni Sándor.
Római Birodalom - Az eraviscusok
Római Birodalom - Az eraviscusok. Bemutatja a helyi kelta lakosság fokozatos romanizációját, hagyományos női népviseletét (szárnyas fibulák, nyakperec), kelta személyneveit és kocsijelenetes sírköveit, Soproni Sándor.
Római Birodalom - Az aquincumiak
Római Birodalom - Az aquincumiak. Részletezi a tartományi fővárosból idetelepült tanácstagok (decuriók), kiszolgált tisztek, valamint a helyi temetkezéseket és tűzoltást intéző kézműves egyletek (collegium fabrum) jelenlétét, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A nemzetiségek
Római Birodalom - Ulcisia Castra nemzetiségei. Feltárja a település sokszínűségét, ahol a latin hivatali nyelv mellett a kelta, a szír-arámi és a görög anyanyelv is jelen volt a mindennapi érintkezésben, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A vallási közösségek
Vallási közösségek és társadalom. Ismerteti a capitoliumi triász kultuszát, a Mithras-szentély domborművét, a kelta Epona-oltárt, valamint az ókeresztény sírkápolnát és a Krisztus-ábrázolásos ládikavereteket, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A polgári település
Római Birodalom - A polgári település - vicus militaris. Leírja a tábor körül kialakult civil település utcáit, a katonacsaládok és iparosok freskókkal díszített, padlófűtéses lakóházait, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A katonaság
Római Birodalom - A katonaság. Bepillantást enged a katonák zsoldjába, szír és római családneveibe, valamint bemutatja Lupus költő elgondolkodtató, verses sírfeliratát, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A katonai tábor
Római Birodalom - A tábor. Ulcisia castra Castra Constantia. Ismerteti az erődítmény elhelyezkedését a Bükkös-patak dombhátán, 205×134 méteres, kissé trapéz alakú kiterjedését és 1000 fős csapatbefogadó kapacitását, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A védművek
Római Birodalom - A védművek. Bemutatja a kettős sáncárokrendszert (fossa), a döngölt földdel erősített masszív kőfalakat, a belső felvonulási utat (via sagularis), valamint a négyszögletes és későbbi patkó alakú tornyokat, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A belső épületek
Római Birodalom - A belső épületek. Feltárja a központi parancsnoki épület (Principia), a hadipénztárnak és jelvényeknek helyet adó táborszentély, az irodák (Quaestorium) és a padlófűtéses kaszárnyák szerkezetét, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A római tábor
Római tábor és a polgári település. Összegyűjti a táborhoz tartozó külső maradványokat: a Kossuth Lajos utcai fűtött katonai fürdőt (caldarium), a Hunka-dombi kiserődöt, a Dera-pataki hídfőt és a mérföldköves utakat, Soproni Sándor.
Római Birodalom - A cohors
Római Birodalom - A cohors I (Milliaria) Nova Severiana Surorum Sagittariorum. Feldolgozza az 1000 fős elit íjászalakulat Septimius Severus alatti alapítását, Caracalla-kori kiterjedt táborépítkezéseit és Antoniniana-bélyeges tégláit, Nagy Tibor.
Római Birodalom - A cohors I
Római Birodalom - A cohors I Ulpia Pannoniorum (milliaria) II. századi történetéhez. Elemzi a segédcsapat mozgását a Duna mentén és Moesiában, valamint tisztázza solvai (esztergomi) állomáshelyét és szentendrei építkezési téglaszállítmányait, Nagy Tibor.
Római Birodalom - A csapattestek
Római Birodalom - Ulcisia Castra-ban állomásozó csapattestek. Kritikai elemzés alá veszi a szír cohors 241-ig tartó jelenlétét, az őket távollétükben helyettesítő aquincumi légiós különítményt és a feliratok olvasatait, Nagy Tibor.
Meghatározás
Birodalmi és geopolitikai kontextus (A tágabb keret). A Dunakanyar római fennhatóság alá kerülésének, a dunai határvonal kialakulásának és a helyi etnikai viszonyoknak az áttekintése. Az erődítmény fizikuma és építészete (A katonai bázis). Ulcisia Castra táborának pontos topográfiája, védművei, belső épületei és külső katonai létesítményei. Római Birodalom – Szentendre római kori társadalma. Áttekinti a mintegy 70 feliratos kőemlék tanúságát a helyi őslakosok, a hadsereg és a polgári rétegek társadalmi tagozódásáról. Helyőrségtörténet és csapattestek (A bázis funkciója és a hadsereg). Az erődben állomásozó katonai alakulatok váltásai, a szír íjászezred története és a katonák mindennapi viszonyai.
